Irán, „Az árják földje" a közel-kelet több ezer éve létező országa, az egykori perzsa birodalom óta a térség meghatározó állama. Az emberiség történelmének egyik meghatározó és különleges szereplője. Az 1979-es forradalmat követően Irán államformája teokratikus (iszlám) köztársasággá alakult. Az iszlám vallás síita ágához tartozik a lakosság közel 90%-a. Egykoron a sah idejében szinte előbb hordták az iráni hölgyek a legfrissebb párizsi divatot, mint a nyugat más városaiban, a forradalom óta ez megváltozott. Azért az elegancia, a stílus még mindig az iráni nők sajátja, ha nem is tűnik fel elsőre a kendők (hejab) miatt, de ezek is gyakorta félrecsúsznak.

A közel-keleti térség második legnagyobb területű országa. Területének központi részét sivatagos, illetve sztyepp-borította, mocsarakkal, sós tavakkal tarkított felföld teszi ki, amelyhez északon a Kaszpi-tenger partján húzódó Alborz, délnyugaton pedig a Zagrosz-hegység láncai kapcsolódnak.

Irán éghajlata változatos, több éghajlati égöv egyszerre jelen van területén.

Legszárazabbak a mérsékelt övi sivatagi éghajlat uralta fennsíki medencék, elsősorban a keleti részek, ahová a nedvességet hozó szél nem jut el. Itt valódi sivatagok alakultak ki. A csapadék valamivel több a fennsík nyugati részén, amely ebből fakadóan sűrűbben lakott. Az éves csapadékmennyiség helyenként 200 mm alatti. A nyár forró és száraz, az átlaghőmérséklet meghaladja a 38 fokot.

Dél-Iránban a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl parti síkságain a nyár nagyon forró és párás, a tél pedig enyhe. Az évi csapadékmennyiség 135–355 mm közötti.

Az ország északi peremén, a Kaszpi-tenger síkságán a tél szintén enyhe, a hőmérséklet ritkán esik fagypont alá. A nyári hőmérséklet általában nem haladja meg a 29 fokot. A síkság keleti részén az évi csapadékmennyiség 680 mm, a nyugati részén meghaladja az 1000 mm-t. Itt nedves, szubtrópusi klíma alakult ki.

A hegyvidéken kontinentális éghajlat uralkodik, magashegységi éghajlati jegyek jellemzők. A Zagrosz medencéiben alacsonyabb a hőmérséklet, télen a napi átlaghőmérséklet fagypont alatt marad, sok a hó.

Irán a látnivalók tárházát kínálja, ad mindent mi szemnek és szájnak ingere és persze a léleknek is. A perzsa költészet különleges alakjai, mint Hafiz, Szádi versei különleges tartalmat nyernek Iránban, Shirázban olvasva. Irán mesés kelet legszebb emlékeit nyújtja. Érdemes elolvasni Endrei Judit beszámolóját a Mesés Perzsia körutazásunkról.

A perzsa birodalom emlékei Dareiosz, Xerxész „lábnyoma", Perszepolisz palotája az ország legkülönlegesebb helyei. De, csodálatosak az iszlám építészet emlékei, a régi városok, és nem mehetünk el a zoroaszter vallás mellett sem említés nélkül, hiszen ennek a vallásnak a bölcsője Iránban volt. Yazdban, a hallgatás tornyai, a tűztemplom egy különleges máig élő hitvilág látnivalói. A széltornyok, a föld alatti vízellátó csatornák a qanatok, a félig földbe süllyesztett házak mind egy nép élni akarásának emlékei. Iszfahan, az ország egyik gyöngyszeme, az Imám tér a világ egyik legnagyobb tere, körbevéve szebbnél szebb épületekkel, mecsetekkel, nem véletlen, hogy az UNESCO világörökség.

Végül, a látnivalók sorában Teherán, a főváros, a Golestan Palota, a Régészeti Múzeum páratlan gazdagságú kiállítása. Irán hihetetlenül gazdag műemlékekben és látnivalókban, nagyon tartalmas és sűrű programot ígér, melynek során képet kaphatunk a kelet történelméről, művészetéről, irodalmáról, gasztronómiájáról.

Iráni utazásunk során megismerkedünk konyhájával is, melyre érdemes külön figyelmet fordítani. A helyi ételek változatosak, ízletesek és színesek. Az iráni kávé és tea szintén nagyon népszerű, és azokat gyakran vendégvárásra és a társaság élvezetére szolgáló ételekkel és desszertekkel kínálják.

Iráni utazások magyar iodegenvezetővel! Körutazás Iránban!